EKKE Gyakorló | Bartók téri épület

Művészeti oktatás 2005 óta működik iskolánkban, ahol államilag elismert bizonyítványt szerezhetnek a diákok. Minden tanévben közel 500 diák tanul az AMI-ban.

Miért ilyen népszerű a művészeti képzésünk?

Az ének-zene és a rajz heti 1 órában tanult tárgyak kisiskolás korban. A rajzolni szerető diákoknak képzőművészeti tagozatunk ad lehetőséget a fejlődésre és a tehetség kibontakoztatására. Nekünk, a művészeti iskolában oktató tanároknak a feladatunk az, hogy a művészettel foglalkozni vágyó diákokat támogassuk, a szunnyadó képességeket felismerjük, kibontakoztassuk és személyre szabottan fejlesszük. Mindezt játékos, családias hangulatban tesszük és senkitől sem várjuk el, hogy zseni legyen! Ha jól érzi magát az elfoglaltságtól, örömét leli benne, akkor már megéri.

Fontos tény rohanó világunkban, hogy az iskolánkban a képzés helyileg az épületben és órarendbe illesztve történik. Ez könnyebbséget jelent a szülőknek, hiszen nem kell a kisgyermekért jönni, vinni, majd máshová érte menni, hanem az ismert társakkal együtt tud rajzolni, mozogni, énekelni és a nap végén nagy valószínűséggel az iskolából örömmel távozni, mivel a művészeti képzés a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődésére pozitív hatással van.

Képzőművészeti ág

Hogyan támogatja a gyermeket a képzőművészettel való foglalkozás a tanulásban, vagy egyszerűen a mindennapok során?

A festés, rajzolás gyermekkorban fejleszti a kreativitást. A kreatív emberek gondolkodása széttáró, azaz divergens. Ez azért fontos, mert képessé válnak az asszociatív gondolkodásra, és így adott problémára több lehetséges megoldást is találnak.

Fejleszti a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt, a térbeli tájékozódást. Fejlődik a koncentrációs képességük, mert a megfigyelt dolgokat ábrázolják. Nem mellesleg az önkifejezés egyik fontos eszköze, ugyanis nemcsak azt lehet ábrázolni, amit a külvilágban látunk, hanem azt is, ami bennünk zajlik. Ezért szorongásoldó, relaxáló hatása van a rajzolásnak. Ahogy azt mondani szokás, a gyerekek mindig őszinték, sokszor azonban olyan érzéseik, gondolataik lehetnek, amelyeket a korukból adódóan még nem tudnak szavakkal közölni, így például kirajzolják magukból. Ez megkönnyebbülést eredményez, mert ami a fejben volt elrejtve az kívülre kerül. Ezért is tudja a gyermek a rajzolást a saját problémáinak megoldására is használni.

Felsőbb évfolyamokra járó tanulóink is képessé válnak a természet és a tárgyi világ jelenségeinek önálló ábrázolására, és a szubjektív vizuális élményeik kifejezésére. Megtapasztalják a művészi szabadság érzését azáltal, hogy önálló elképzeléseiket, gondolataikat, élményeiket, ötleteiket a művészet eszközeivel mások számára érthető formában tudják közölni és megjeleníteni. Ennek az oktatásnak a fiatalok értékszemléletének formálásában, a művészetekben való tájékozottságuk, hozzá való viszonyuk kialakításában is jelentős szerepe van, amely megalapozhatja a művészeti főiskolák, egyetemek felvételi követelményeinek való megfelelést is.

Táncművészeti ág

Tánctagozatunkon modern táncot és néptáncot is tanulhatnak a gyermekek.

Mozgás közben azon túl, hogy a gyermek jól érzi magát, endorfint termel, ami a testmozgással kerül a véráramba, ezért energetizál. Fejleszti az egyensúlyozó, koordinációs képességet, a téri (térbeli) tájékozódó képességet, a ritmusképességet a reakció (reagáló) képességet. 

Miért fontosok ezek?  Bizonyára észrevettük, hogy a gyermekek szeretnek izegni-mozogni, képtelenek huzamosabb ideig egyhelyben ülni. Nos, ez nem baj, hanem nagyon is jó, hiszen ők ebben a korban kinesztetikusan tanulnak. Azaz mozgásalapon: érintéssel, tárgyakkal való foglalkozás során, a gyakorlati élmények által tanulnak a legjobban. Így fejlődnek a leghatékonyabban.

Kutatási eredmények sora támasztja alá a művészeti képzés hasznosságát és hatékonyságát.

„A testmozgásban résztvevők egyéb vonatkozású egészség-magatartásuk is jobb, a társas kapcsolataik jobbak, pozitívabb az iskolához fűződő hozzáállásuk, ritkább a fáradtság, feszültség, szorongás, depresszió, tanulmányi eredményeik szintén jobbak, mivel jobban tudnak koncentrálni, olvasni, és jobbak a matematikai eredményeik”. Iskolai egészségújság

A mozgáskultúra alapelemeinek döntő többsége a születéstől a 10–12 éves korig kialakul. Ebben az időszakban elvégzett igényes fejlesztés adja az alapját a később erre ráépíthető bonyolultabb mozgásoknak. Az idegrendszer fejlődése és a végrehajtható mozgások egymással összefüggőek. A fejlődő idegrendszer képes egyre bonyolultabb mozgások szabályozására, a mozgások gyakorlása pedig visszahat az idegrendszer tökéletesedésére, mely alapján újabb mozgások sajátíthatók el. Ebben az időszakban a mozgásnak az idegrendszer funkcionális fejlődésében mással nem pótolható szerepe van. Nem pusztán a mozgásos ügyesség megalapozása történik meg tehát ebben az életkorban, hanem – ezen jóval túlmutatóan – az egész személyiséget meghatározó képességeké is.

A fejlődő gyermek élettani, pszichológiai és pedagógiai jellemzőinek figyelembevételével kell megtervezni a folyamatot. A fejlesztés egy egységes, szakaszait tekintve egymással szorosan összefüggő egész, melyet csak a folyamat komplex ismeretében lehet hatékonyan művelni.

A táncművészeti képzés szervesen beletartozik az iskola életébe, amely lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, ritmusérzékének, hallásának, tér-és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására.

A modern tánc és a néptánc is nagyon kedvelt képzése az intézményünknek, ahol a diákok 4-6 órában táncolnak. A délelőtti közismereti órák után a tanulók délután (órarend szerinti rendben) ismerkedhetnek a táncművészet különböző területeivel.

Célunk a táncot szerető, a tánchoz értő közönség nevelése, a tehetséges tanulók kiválasztása, művészi pályára irányítása.

Zeneművészeti ág

A zenei képzésen előképzettség nélkül is magas művészi színvonalat érhetnek el a diákok a kitartó szorgalom eredményeként és a tehetséges, ismert és elismert oktatóinknak köszönhetően. Az iskola épülete sokszor megtelik a délutáni órákban ének- és zongoraszóval, kóruszenével, amely a termek előtt elhaladva sokunkat vidámít. Akik hangszeres képzésen szeretnének részt venni, fontos, hogy rendelkezzenek otthon a választott hangszerrel, mivel a gyakorlásnak fontos szerepe van az iskolában tanultak begyakorlásához.

Billentyűs tanszakunkon zongorázni tanulhatnak 2 x 30 perces egyéni órák keretében és 2 x 45 perces szolfézs órákon fejlődhetnek a diákok.  A vokális tanszakon 2 x 30 perces egyéni magánénekórákon és 2 x 45 perces szolfézs órán vehetnek részt hetente. Népzene tanszakon 2 x 30 perces egyéni órákon tanulják a diákok a népi furulya rejtelmeit és 2 x 45 perces szolfézs óráik vannak hetente.

„A zenei tanulmányok hatásáról szóló kutatások bizonyítottnak látják, hogy azonos IQ esetén a zenei képzésben részesültek gondolkodásának rugalmassága, ötletessége, kreativitása jobb. Ők a feladatokat mindkét agyféltekéjükkel felfogják, míg az alacsony kreativitásúak döntően a bal agyféltekéjüket használják (ettől lehetnek magas IQ-júak, gyors észjárásúak, jó számolók, absztrakt-gondolkodók, viszont távoli összefüggéseket nem ismernek fel és a problémamegoldást igénylő helyzetekben kevés jó ötletük van” Barkóczi Ilona

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon.” – Kodály Zoltán így ír a zenei nevelés hatásairól.

A zene segítségével jobban fejlődik a memória, a ritmusérzék, a figyelem, a kreativitás, a koncentrálókészség, a szókincs.

„A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul.” (V. Hugo)

Az éneken, ritmuson, dallamon keresztül a legkönnyebb a gyermekekkel kapcsolatot teremteni. A gyermekek a legnyitottabbak és a legfogékonyabbak a zene befogadására, mivel a zene a legősibb önkifejező eszköz.

A zenének és az ezzel kapcsolatos mozgásnak feszültségcsökkentő hatása is van. (Nem véletlen, hogy néha mi magunk is dudorászni kezdünk, ha lemegyünk a sötét pincébe.) A közös éneklés oxitocint szabadít fel és az összetartozás érzését erősíti, valamint lehetőséget ad arra is, hogy a gyermek érezze, figyelmünk csak rá irányul.

Népzene tanszak, népi furulya

A folklór jelentős részét a gyermekdalok alkotják és a hagyományban már egészen kisgyermekkortól jelen volt a magyar népzene egyik legsokoldalúbb hangszere a furulya, ami jellegzetes pásztorhangszer.

A furulyaórákon az egyszerűbb gyermekdaloktól a virtuóz táncdallamokig feltérképezik a diákok a magyar tájegységek zenei kincseit.  A 2 x 30 perces egyéni órák alatt a zenei anyanyelvünk gazdag eszközein keresztül fejlődik többek között a memória, a koncentráció.  Iskolánkban jelenleg felmérjük, hányan szeretnének szeptembertől népi furulyázni, mivel csak elegendő jelentkező esetén tervezzük indítani az új tanszakot.

Jelentkezés

Valamennyi ágazaton - kiváló oktatóinknak és a gyerekek kitartásának köszönhetően - rendszeresen részt veszünk országos, regionális versenyeken, kiállításokon. Számos iskolai és iskolán kívüli felkérésnek, szereplésnek teszünk eleget.

Művészeti képzésünkre azok is jelentkezhetnek, akik más oktatási intézményben végzik általános- és középiskolai tanulmányaikat.

Nagy szeretettel várjuk a beiratkozni vágyó gyermekek jelentkezését!

Érdeklődni lehet: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorlójának Alapfokú Művészeti Iskolájában, az ami@uni-eszterhazy.hu e-mail címen.