"Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette" /Pósa Lajos/ Kalandozások a Felvidéken történelmi és irodalmi példaképeink nyomában.
A május utolsó hetében zajló diáknapi forgatag szervezését, lebonyolítását iskolánk hetedik évfolyama egy közös, négynapos felvidéki kiránduláson pihenhette ki a Határtalanul pályázat segítségével. A diáknapon egymással versengő csapatok a Határtalanul programon több, mint 60 fős csoportban vettek részt, és osztályokon átívelő barátságok is szövődtek.
Ahhoz, hogy mindenki ismerje úticélunkat és a határon túli magyarságot, a hetedikesek több előkészítő foglalkozáson vettek részt, melyek során élő térképet alkothattak, felvidéki ételekkel és szokásokkal ismerkedhettek meg. Ismerkedtünk tájszavakkal és a szlovák nyelvvel is; a Felvidék történelmét és magyar irodalmi lábnyomát is áttekintettük ezeken a foglalkozásokon.
Köszönjük a Rom-Car Travelnek, hogy egy kényelmes, emeletes busszal segítették utazásunkat, így végig együtt lehetett a nagy csapat minden tagja.
A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola diákjainak és pedagógusainak is köszönjük az együtt töltött rövid időt, reméljük, hogy a két iskola között mélyíthetjük a kapcsolatot.
Nagy élmény volt a rimaszombati cserkészekkel közösen ünnepelni a nemzeti összetartozás napját június negyedikén, a rimaszombati őrtűz körül.
Hihetetlen, mennyi történelmi, földrajzi, néprajzi érdekességet, adatot őriz Csúsz Balázs, a rimaszombati cserkész, tanár, aki az út során lelkes idegenvezetőnk volt. Köszönjük Balázsnak a rengeteg segítséget, mesét, szervezést.
A négy nap alatt a három hetedik osztály bejárta a Felvidék nagy részét. Várakat, bányavárosokat, egy ezüstbányát, múzeumokat, Késmárkot, Lőcsét, Rimaszombatot, Betlért is meglátogatta a csapat. De volt lehetőségünk ürgéket etetni, simogatni a Murányi-fennsík védett területén, közös túrákon vettünk részt a Szádelői-szurdokvölgyben, és hihetetlen magasságból félelmetes mélységbe nézhettünk le, gyönyörködve a tájban a Tamásfalvi természetes sziklakilátóról.
A Balázstól és a helyiektől kapott sok-sok információt próbáltuk útinaplóban is rögzíteni, hiszen a fejünk nem káptalan.
Természetes kihagyhatatlan a felsorolásból a diákok számára legszebb és legizgalmasabb rész: keveset aludtunk, hiszen esténként, éjszakánként lehetett a nap eseményeit baráti körben a legjobban feldolgozni. Különösen élveztük Tátralomnicon, a Magas-Tátra lábánál fekvő faházas kempingben, az éjszaka sötétjében, a patak és az erdőben suttogó szél hangját hallgatva a házak közötti sétát, fogócskázást, a tanáraink előli bujkálást, a közös kalandot.
Hazaérve élménybeszámolóinkkal a hatodikosok érdeklődését próbáljuk felébreszteni, hogy jövőre hasonló élményekben legyen részük.
/Szűcs István/
Képek: https://photos.app.goo.gl/1TNfgd6BRwwRBNHc6
Néhány gondolat hetedikes diákok tollából:
1. nap
Vártúrák a Felvidéken
A Határtalanul első napján három várat látogattunk meg.
Salgó várát, Somoskő várát és a füleki várat, ahol találkoztunk az idegenvezetőnkkel, Csúsz Balázzsal. Ő végig nagyon türelmes volt velünk, s számos érdekes információt osztott meg a csodás Felvidékről.
Végigjártuk a kiállítást a várban, és rengeteg sok új és érdekes információt tudtunk meg. Kicsit hosszú volt a nap, de nagy volt az élmény. A szállásunk a Csillagházban volt, Rimaszombaton. Ott még egy kis városnézésre is elmentünk, majd még el lehetett menni vásárolni annak, akinek szüksége volt rá. A szállásunk is nagyon jó volt. Nekem az egész nagyon tetszett, a várromokból nyíló elképesztő kilátás, és a kiállítás is jó volt. A Határtalanul többi napja is hasonlóan élménygazdag programot tartogatott a számunkra.
/Kerecsendi Léna/
2. nap
„Nehéz a bányászok élete!”
A második napon a Tompa Mihály „alapiskolát” és két bányavárost látogattunk meg.
A testvériskolánkban kezdtük a napot, ahol megismerkedtünk az ottani tanulókkal és házirendjükkel. Magyar anyanyelvükön kívül még a szlovák és angol nyelvet is tanulják.
Utána Körmöcbányán folytattuk a kirándulást, ahol egy múzeumot néztünk meg. Bent, a múzeumban sok érdekes dolog volt a pénzveréssel kapcsolatban, így jobban megismerhettük a pénz kialakulásának történetét. Ezután elbuszoztunk Selmecbányára, ott pedig egy óriási bányában tettünk látogatást. Mielőtt bementünk volna, mindenki kapott egy köpenyt, sisakot és egy lámpát. Lent, a bányában vigyázni kellett, mivel nagyon szűkek voltak a járatok, és sötét volt. Az idegenvezető érdekes dolgokat mesélt a bányáról és a benne dolgozó bányászokról, érdemes volt figyelni rá. A bánya után felmentünk megnézni a várost, ami legalább olyan érdekes volt, mint a bánya.
A hosszú túrák után visszamentünk a szállásra, de még nem pihenhettünk, mivel az ottani cserkészek készültek nekünk egy kis előadással, és tábortűzi játékok közben megemlékeztünk a szomorú Trianonra.
Fárasztó, de eseményteli második nap volt.
/Klem Dávid/
3. nap
Ürgesimogatótól a Tamásfalvi-kilátóig
A 3. napunkat Rimaszombatról indítottuk, és a Murányi-fennsík volt az első állomásunk. Itt meglátogattuk a Murányi-fennsík Nemzeti Parkot, ami a nagy állományú ürgetelepéről híres. Megérkezés után lehetett szotyit és répát vásárolni az ürgéknek, de otthonról hoztunk. Az ürgék nagyon barátságosak és emberhez szokottak voltak, ezért könnyű volt őket simogatni és etetni. Rajtuk kívül még szamarak is lehet etetni és simogatni. Ez a program nagy kedvence volt mindenkinek az aranyos állatok és a gyönyörű táj miatt.
A következő megálló Késmárk városa volt, ahol több híres látványosságot néztünk meg. Először a két evangélikus templomot kerestük fel, ami mindkettő különleges volt. Az egyik a nevezetes evangélikus fatemplom volt, ami az UNESCO világörökség része. A belseje gyönyörű és aprólékosan kidolgozott volt. A templom fából készült, és a Szentháromság tiszteletére emelték. A szomszédjában lévő evangélikus templom belseje kevésbé díszes, de kívülről szép vörös színűek a falai. A templom egyedisége az, hogy az oldalkápolnájában alakították ki a Thököly-mauzóleumot. Ezt mi is meglátogattuk, és elhelyeztünk egy koszorút az iskola nevében.
A templomok után átmentünk a késmárki várba. Ma helytörténeti múzeum működik a vár termeiben. A kiállítás bemutatja a városháza régi berendezését, egy röntgenkészüléket 1897-ből és még számos magyar nyelvű emléket. A vár egyik legszebb része a várkápolna, ami gótikus stílusban épült. A vártúra és a vármúzeum nem volt egyáltalán unalmas, helyette érdekes és élvezhető volt. Levezetésnek az utolsó programunk a Tamásfalvi-kilátó meglátogatása volt. A túra a kilátóhoz eléggé kimerített minket, de megérte. A kilátás gyönyörű tájat tárt elénk, de mivel nem volt korlát, ezért hason fekve lehetett csak oda menni, mert nagyon magasan voltunk. De azért vicces képeket tudtunk készíteni, ami pozitívum.
A programok után elmentünk az aznapi szállásunkra, Tátralomnicra. Szerintem a többségnek az a véleménye, hogy ez volt a legjobb napja a programnak, amivel én is egyetértek
/Bukta Bianka/
4. nap
A “Határtalanul” utolsó napja
Reggel,2025. június 6-án, pénteken, 7:30-kor gyönyörű látványra ébredtünk fel Szlovákiában, Tátralomnicon. Aztán összepakoltunk, elmentünk reggelizni, és már indulhattunk is a betléri Andrássy kastélyba.
Volt ott egy idegenvezető, aki elég érdekes információkat osztott meg. Például, hogy 40 szoba található benne (a kedvencem a könyvtár volt), vagy, hogy a 18. században az Andrássy család szerezte meg a kastélyt, és a felújításáért is ők feleltek. A kastély különféle stílusok keveréke, köztük a gótikus is megtalálható benne. Ezután már mentünk is vissza a buszra. Útközben volt, hogy megálltunk, mondjuk a Tescoban bevásárolni. A következő megálló a Szádelői-völgy volt, ami szerintem egy nagyon szép kirándulóhely. A völgyben van egy egyszerű betonút. Egy kicsit meredek, de azért jól járható. Úgy egy óra - 45 perc alatt megjártuk, és szerintem jól elfáradt mindenki.
19:30 körül értünk Egerbe, a suli elé, ahol a szüleink már vártak ránk. Bevallom, eléggé kimerültem, de nagyon élveztem a felvidéki kirándulást.
/Balogh Szonja/