EKKE Gyakorló | Bartók téri épület

Mátraverebély-Szentkút békés csendjében, az Isten alkotta természet ölelésében tölthettünk el két napot az ötödik évfolyammal.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. sikeres pályázatán lett nyertes a Bartók téri 5. évfolyamos osztályok osztályfőnökeiből álló rögtönzött pályázatíró team: Lászkáné Czakó Anita, Susánné Zsikai Ildikó és Márkus Róbert Zsolt pedagógusok. A sikeres pályázat és Kovács József atya, valamint az Érsekség nagyvonalú kiegészítésének köszönhetően az évfolyam közel 30 diákja vehetett részt a programon, azon fiatalok, akik mind tanulmányi eredményeikben, mind a hitéleti előmenetelükben egyaránt példát mutathatnak társaiknak.

A szakami programok megvalósításában Csák Péter Emánuelné Krisztina és Váradi-Héczey Miriam hitoktató kolléganők segítettek. Az első nap délelőttjén megtanultuk, hogyan imádkoznak az indiánok, vagyis felfedeztük a ragyogó napsütésben Istent, és egy nagy kört alkotva egymást is köszöntöttük. Bár megszoktuk, hogy általában zaj van körülöttünk, vagy szól a zene, illetve folyamatosan beszélünk, nyüzsgünk – itt gyakoroltuk a befelé fordulást, kerestük a természet színeit, hangjait, illatát.

Csoportokban dolgoztuk fel a teremtés hat napjának történéseit. Festékkel, filctollal, színes papírokkal alkottuk meg a világosság, az égbolt, a növények, a bolygók, az állatok és az ember születésének pillanatait. A bibliai teremtéstörténet képeit különböző hangszerekkel és hangot adó eszközökkel hívtuk életre.

Az ebéd utáni pihenést követően felfedezőútra indultunk a hegyoldal sziklafalába vájt remetebarlangokhoz. Mint ahogy a remeték – a világtól elvonulva – keresték az igazi kincset, úgy kerestünk mi is utunk során az elrejtett kincseket. Ezek nem mások voltak, mint a Lélek gyümölcsei: a szeretet, öröm, békesség, kedvesség, türelem, jóság, szelídség, hűség és önmegtartóztatás.

A kincskereső minitúránkat követően megnéztük a Szűzanya szabadtéri szobrát. A körülötte elhelyezett hálatáblák sokasága emléket állít a meghallgatott imádságoknak. Ittunk a szent kút vizéből is, illetve vittünk haza családtagjainknak. A kiapadhatatlan kút forrásvize az évszázadok során számos csodát fakasztott; az első írásos feljegyzés szerint egy néma kisfiú gyógyult meg tőle a 17. században.

Kovács József atya, intézményünk iskolalelkésze szentmisét mutatott be a szabadtéri oltárnál. Énekünk egybefonódott a madárcsicsergéssel és a szél susogásával, egészen különleges élmény volt ebben a csodálatos templomban, a természetben imádkozni. Családias légkörben vettük körül az oltárt, ahol az ég és a föld összeért. Józsi atya Isten szeretetéről beszélt, és kézzelfoghatóvá tette Jézus keresztáldozatát. A felhők a fejünk fölött gyülekeztek, de az eső megvárta a záró áldást.

Másnap reggel a Szentkúton élő szerzetesek kora reggeli miséjén vettünk részt, majd a stációt jártuk végig ezen a csodás helyen. Átlépve Nógrád és Heves határát Mátraballán álltunk meg, ahol a nemrégiben elhunyt egri szobrászművész, Király Róbert ámulatba ejtő Csodaszarvas szobránál szavaltuk el közösen Arany János versét. A település polgármesterasszonya és Sárika néni, a mindentudó palóc hagyományőrző fogadott bennünket, és kalauzolt végig a palóc tájház kincsei között.

A végén belefért még egy közös fagylaltozás Recsken, és feltöltődve érkeztünk meg szeretett városunkba.

                                                                                                                                                                                                              (Csákné – Márkus)